Csöpp és Potty története nemcsak a bilizési problémákról szól a szülőknek, de fontos szereplő a webshop is, vagyis az üzleti vállalkozás. Nem titok, hogy akadnak, akik ilyen vagy olyan módon hangot adnak véleményüknek a neten, és ez nem mindig pozitív. Fontos azonban, hogy amellett, hogy mindenki döntse el maga, hogy tetszik-e neki Csöpp és Potty figurája, nem ártana tiszteletben tartani a dolog más szempontjait is. Konkrétan arra gondolok, hogy annak, akinek a gyereke nem küzdött bilizési gondokkal, nem ijedt meg a kakitól, pisitől, legyen már annyira intelligens, hogy legalább elgondolkodjon rajta, hogy talán más gyerekének vannak ilyen problémái, és bizony az a másik ember kétségbeesve próbál megoldást találni a kisgyerek gondjaira.

A lekezelő típusba tartozik Lusthie is, aki HisztiManó anyukájaként jól megmondta rólunk a véleményét Bili vagy budi? című tetszetős írásában a lusthie.blog.hu-n:

Na és ami totál kiütötte a biztosítékot: http://www.csoppespotty.hu/. Eszméletlen, mennyire pihentek az emberek. De most komolyan! Tényleg van olyan szülő, aki egy darab kakit vagy pisit vesz a gyerekének, hátha úgy könnyebben meg tudja tanítani az önállóságra? Még ha egy plüss dologról is van szó! És mi lesz ezután? Jön a plüss hányás, a plüss vértócsa, csakhogy szokja a gyerek?

Aztán egy kommentező is aládolgozott:

Ettől a két plüsstörténettől áll az összes gondosan növesztett szőrszál a hátamon..... Hát ez kész...
Azt kell mondjam, nekem egyik tökmag sem kapott frászt a bilitartalomtól. A szobatisztaságra meg a saját ritmusában szoktatásra esküszöm. Jobban tudja az a gyerek, mikor jó neki pelótalanul, mintsem hogy ezzel is külön generáljuk belé már pici korban a stresszt, meg mindent...

Nálunk amúgy bili-buli van, de a nagy tök már - ha kedve tartja - bizony felpattan minden segítség nélkül a nagy toalettre, és ügyintéz...

Mivel minden ponton, ahol Csöpp és Potty neve felbukkan, igyekszünk ott lenni és reagálni, én megtettem:

Háton szőr nyugodtan állhat, a gyerek bilire szoktatásával is lehet várni az érettségiig. Akinél nem probléma, mert zökkenőmentesen áll át a pelenkáról a vécére, annak bingó. De TÉNY, hogy vannak olyan gyerekek, akik sajnos megijednek a bilitartalomtól. Ajánlom szíves olvasásra Sigmund Freud műveit a témában!
A plüssöket pedig pontosan azok fogják megvenni, akiknek éppen ilyen kell. Akiket kiráz tőlük a hideg, azoknak semmiképp sem ajánljuk!

Elég régóta tevékenykedek marketingben, igyekszem mindig elkerülni, hogy bennfenntes szövegeket és rövidítéseket használjak, de helyettem megtette Lusthie:

Kedves Gerilla munkatárs! Több tisztelettel a TA felé, mert alacsony lesz a CT

Válaszoltam erre is:

Kedves Lusthie!

Köszönöm a megtisztelő felismerést, hogy gerillák vagyunk, igen, valóban, a nagy cégek árnyékában próbálunk tenni valamit, ami eléri az emberek ingerküszöbét. Csöpp és Potty elérte, még akkor is, ha akadnak olyanok, akiknek nem tetszik, és feláll a hátukon a szőr. De írnak róla.

Ami nálam kiverte a biztosítékot, az nem az, hogy nem tetszik a cucc - ez mindenkinek szíve joga, hogy venne-e ilyet vagy sem, mert én speciel más játékokat nem vennék meg, amiket más megvesz - hanem az, hogy mindenféle ismeret nélkül eldöntöttétek, hogy ez mekkora baromság, hogy a gyerek megijed a kakitól, azért, mert gondolom reprezentatív mintán 95%-os szignifikanciszinten megállapítottátok a saját gyereketek alapján, hogy ilyen pedig nincs is. DE VAN! És aki nem annyira szerencsés, mint ti (te és Matazeqi), az bizony mindent kipróbál - adott esetben minden bilitréning tippünket (www.csoppespotty.hu/bilitrening_tippek.php) - hogy megoldja a gyerek problémáját. Szóval terméket lehet szutykolni, bizonyos gyerekek lelki problémáit NEM!

Következő megjegyzésed, miszerint TA és CT. Nos, a GA szerint a CT a blogra egy hónap alatt mindösszesen 3 volt, 66%-os bounce rate-tel, de egyébként 7:43 volt az ATP. A honlapra nem volt CT, mivel nem linkelted, így csak directből lehetne kitalálni, hogy mennyi volt. De ha linkelted volna, akkor se sokat ért volna, mert a teljes blogod PR-je mindössze 2-es, és az bizony elég harmatos linkbuilding szempontból. De hajrá, lesz ez még jobb is!
Ja, és nem a TA miatt kommenteltem, hanem mert online RM-et csinálunk, és annak része ez is.

Most, hogy látszik, én is tudok marketinges rövidítésekkel dobálózni, gondolom eláshatjuk a csatabárdot, persze csak ha te is úgy gondolod. NEM kell Csöpp és Pottyot rendelned hozzá! Ha nem moderálod ki a kommentemet, és bent marad a bilitréning link, egy hónap múlva visszajövök és tájékoztatlak a CT-ről.:))

De Lusthie-ból újra előbújt a GYED-en lévő ügynökségi alkalmazott:

Igazán megtisztelő, hogy ennyit foglalkozol egy ilyen alacsonyan értékelt oldallal, de szeretnélek megkérni, hogy a nem releváns hozzászólásaiddal inkább máshol a célközönséged és kérlek, legközelebb keress professzionális ügynökséget a gerilla kampány lebonyolításához, mert ez így nagyon gáz. Privátban tudok is ajánlani egyet :)))
Csatabárd elásva.

Mindenkinek a maga szemétdombja a blogja, és azon azt és úgy kapirgál, ahogy akar. De részemről én nem igazán értem, hogy ha valaki a termékemet és a honlapomat pocskondiázza, és én ezt szóváteszem, akkor miért elvárható tőlem, hogy egyrészt még én kérjek bocsánatot, másrészt hogy utána is fogjam csak be a számat, ha pikírt megjegyzéseket küld felém a blog írója. Mert első körben az ötletet és a honlap tartalmát szólta le, második körben pedig személyeskedni próbált. Aztán harmadik körben is.

Két dolog látszik kristálytisztán ebből a kis esettanulmányból:

1. A magyar bloggerek nincsenek felkészülve rá, hogy ha valakinek a vállalkozását, honlapját, akármijét leszólják, akkor az illető egyszer csak felbukkan, és szól, hogy ne tessenek a fejemre helyezni Pottyot. A kritika ezerrel megy, hű kobzosaik be is szállnak a pocskondiába, de kezelni már nem tudják a választ és a lepocskondiázott részéről jövő - szerintem jogos - indulatokat.
2. Az ügynökségek alkalmazottai olyanok, amilyenek. Amíg egy adott ügynökségnél dolgoznak, más pénzét költik, tekintet nélkül arra, hogy amit csinálnak, az végül hoz-e bevételt az ügyfélnek. Őket csak az érdekli, hogy égnek emelt orral eljátszhassák a Nagy Kreatívot, aki minden KAMPÁNY tudora, és csakis az ő zsebükben van a bölcsek köve, ami a kreativitást és a jó reklámot illeti. Ez egy dolog, de a másik az, hogy ők, akiknek halvány ibolyájuk sincs arról, hogy mikrovállalkozásként hogyan is kell megélni a piacon, veszik maguknak a bátorságot, és gerillamarketing ügynökséget emlegetnek. Gyomorforgató, pökhendi és beképzelt hozzáállás. Kívánom nekik, hogy adja meg nekik a Jóisten mindig a jól fizetett alkalmazotti állást, ahol némi ánusz-ápolás árán (a főnök hátuljában) évekig játszhatják az okostojást. Azért is adja meg nekik, mert ilyen mértékű pökhendiséggel elég nehezen tudnának saját ügyfelet kezelni, üzletet szerezni és elégedett ügyfelet generálni. Nem Lusthie az egyetlen ebből a fajból, aki így viselkedett, és gondolom nem is utolsó.

Úgyhogy ügynökségiek kommentjeit és felajánlkozását csak akkor várom, ha rettenetes és értékes kreatív kampányukat hajlandóak szigorúan részesedési alapon megcsinálni!