Nem is értem, hogy hogy tud egy tökmag egyszerre mindent elkezdeni. 10 és fél hónaposan kapaszkodás nélkül elindult, ment pár lépést, és ezt azóta is gyakorolja. Aztán másnap elkezdett (volna) egyedül enni, szóval elkezdett próbálkozni a kanállal. (Ma megmutattam neki, hogy az etetőszék támlájára hová csúzlizta ki a zellerkrémlevest. Érdeklődött és csodálkozott.) Aztán még aznap este elkezdte a majomkodást, elefántfület csinált magának és közben danolászott. Szemmel láthatólag ez volt az első poénkodása.

Amíg a pocakban volt, nagyon drukkoltunk, hogy legyen majd humorérzéke. Nem is tudom, ez milyen dolog, mitől lesz vagy nem lesz valakinek humora. Persze mindenkinek más a vicces, és nyilvánvaló módon nekünk, szülőknek hasonló a humorunk. Kezdünk megnyugodni...